Alakíts szakszervezetet! Védjétek meg a jogaitokat közösen!

Alapvető munkavállalói jogokért küzdenek a szakszervezetek


Az utóbbi időben egymást érik a különböző demonstrációk, melyek között szakszervezeti szervezésűek is találhatóak. Legutóbbi a LIGA Szakszervezetek által szervezett országos, félpályás útlezárás volt, mely az ország közúti közlekedésében jelentős torlódást okozott. Más eszköze a szakszervezeteknek azonban nem maradt. A problémák jelentőségét jól mutatja, hogy az akcióhoz lényegében valamennyi jelentősebb konföderáció csatlakozott. Érdemes tehát szemügyre venni azt, hogy pontosan mi ellen tiltakoznak a szakszervezetek és mit is szeretnének elérni.

Nem segíti a munkavállalókat az új Munka törvénykönyve

A többségükben 2012. július 1. napján hatályba lépő szabályok mind a munkavállalók egyéni jogait, mind pedig a munkavállalók közössége által gyakorolt un. kollektív jogokat korlátozták. Az egyéni jogok változásának a fő jellemzője az, hogy jóval többet lehet dolgozni kevesebbért. Ezt úgy érte el a jogalkotó, hogy könnyítette a rendkívüli munkavégzés elrendelésének a szabályait, kivette a munkaidőből a munkaközi szünetet, lehetővé tette a munkaidő-beosztás sürgősségi megváltoztatását kompenzáció nélkül, növelte a munkavállalók kártérítési felelősségét, valamint megváltoztatta a munkabér, a távolléti díj és a bérpótlékok számítását. Ezen túlmenően belenyúlt a szabadság, valamint a betegszabadság szabályozásába, illetve könnyítette az elbocsátás feltételeit is. Az új törvény kockázat átcsoportosítást is végrehajtott. Ennek keretében a munkáltatók terheinek egy részét a munkavállalók nyakába varrta. Nem kell már munkabért fizetni például abban az esetben, amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. A munkahelyi balesetek, valamint a munkáltató kártérítési felelőssége vonatkozásában pedig a törvény új kimentési okokat vezetett be, melyek a munkáltató felelősségét megszüntetik. Különösen az sérelmes a munkavállalói jogok szempontjából, hogy a munkáltatók jogsértő magatartásait az új szabályok lényegében nem szankcionálják, sőt bátorítják. Erre az egyik legjobb példa a munkaviszony jogellenes megszüntetésének a szabályozása, mely miatt már a Kúria is jogszabály módosítást kezdeményezett sikertelenül. A jognyilatkozatok megtételével összefüggésben pedig az új törvény akként rendelkezik, hogy, amennyiben a munkáltató jognyilatkozatát arra nem jogosult személy tette meg (pl: takarítónő), azt a munkáltató időbeli korlátozás nélkül, utólag jóváhagyhatja. Ez nyilvánvalóan veszélyezteti a jogbiztonságot is, valamint abszurd helyzetet teremt.

Ellehetetlenítik a szakszervezetek működését

A 2010-ben megválasztott parlamenti többség már első lépésben korlátozta a sztrájkjogot, melynek következtében az hatékonyan nem gyakorolható. Az elégséges szolgáltatást ugyanis a vonatkozó törvények "közel 100%-ban" határozzák meg, más esetekben pedig törvényi szabályozás hiányában az erre feljogosított bíróságok küzködnek a szabály értelmezésével sikertelenül. A sztrájktörvény szigorítására pedig azért volt szükség, mivel ezt követően hozta meg a Parlament a munkavállalók tömegeit hátrányosan érintő jogszabályokat. Megszületett új Munka törvénykönyve, a korhatár előtti nyugdíjak eltörlése, a kötelező magánnyugdíjrendszer megszüntetése, de korlátozták az Alkotmánybíróság, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal hatásköreit is. A változások következtében a munkavállalók sem egyénileg, sem pedig együttesen, például szakszervezeteken keresztül, nem tudnak fellépni jogaik érvényesítéséért. Utóbbit akként érte el a jogalkotó, hogy a szakszervezeti jogosítványok érvényesítéséhez szükséges eszközöket a törvényből kivette.

Zavaros a jogalkotás

Sárközy Tamás professzor az új Polgári törvénykönyv jogi személyek részével kapcsolatosan tartott egyik előadásán úgy fogalmazott, hogy a szabályozás nehezen értelmezhető, az ügyvédek így csak jósolgatni tudnak. Az új Polgári törvénykönyv kommentárja pedig olyan megállapításokat tesz, miszerint a törvény nem ad egyértelmű útmutatást a joggyakorlat számára, mivel a szövegből sok esetben nem derül ki az eltérés pontos terjedelme, kimaradtak kulcsfontosságú szavak, valamint számos rendelkezés feltehetően tévesen került megfogalmazásra. Sajnos ez a megállapítás (zavarosság) a többi jogterületre is vonatkozik. Ennek egyik oka az, hogy jelentős jogszabályváltozások egyéni képviselői indítvánnyal kerülnek a Parlament elé kikerülvén az érdemi egyeztetéseket. Ezen túlmenően olyan jelentős jogszabályok, mint pl. a Munka törvénykönyve, a közszolgálati tisztségviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények, salátatörvényekben (egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról) kerülnek módosításra teljesen eltérő jogterületek közé keverve. Bizonyos változások pedig csupán a költségvetési törvényből derülnek ki. Erre példa a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése. Az is problémát jelent, hogy a jogalkotás menete nem áttekinthető a Parlament weboldalán (egyes benyújtott törvény javaslatok a Parlament oldalán sokszor még napokig nem olvashatóak), valamint, hogy maga a kormányzat sem tartja be az általa hozott szabályokat (lsd.: napi 10 órás munkaidő a Miniszterelnökségen).

Nincsen érdemi szociális párbeszéd

A szociális párbeszéd az un. szociális partnerek között folyó egyeztetés, eszmecsere. A szociális partnerek a munkavállalók, valamint a munkaadók szervezetei. Szerepük az, hogy a munka világát tágan érintő jogalkotás (ide tartozik még a nyugdíj, egészségbiztosítás, TB stb.) folyamatába a munka világának szereplői tapasztalataik okán bevonásra kerüljenek. A szociális partnereket az Európai Unióban kötelező a szociális, valamint az azzal összefüggő gazdasági kérdések megvitatásába bevonni. Ezen felül a megállapodásaiknak kötelező erőt is biztosít a közösségi jogrend. Ezzel szemben Magyarországon a kormányzat nem egyeztet érdemben senkivel, mivel úgy véli, hogy a legitimitása olyan széles alapokon nyugszik, hogy erre nincsen szüksége. Ennek ugyanakkor az a következménye, hogy a meghozott jogszabályokkal sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók nem tudnak azonosulni. A szociális párbeszéddel összefüggésben arra is rá kell mutatni, hogy a kormányzat 2010-ben az érdekegyeztetés intézményrendszerét átalakította. Ezt követően már nem létezik olyan szervezet, amelyen belül a kormányzat, a munkáltatók, valamint a munkavállalók a foglalkoztatással összefüggő kérdésekben tripartit módon konzultálhatnának. Az érdekegyeztetés egyrészt szektorokra bomlott: versenyszféra-közszféra, más szervezetekben pedig a kormányzat nem képviselteti magát (NGTT). A versenyszféra konzultatív testületében (VKF) testületi ülés 2 éve, Monitoring Bizottsági ülés pedig 1 éve nem volt. Ezen időszakban ugyanakkor az érintett jogterülethez több tucat alkalommal nyúlt hozzá a jogalkotó, így bőségesen lett volna terepe a konzultációnak.

A jogszabályváltozások iránya sem jó

Sokan reménykedtünk abban, hogy a gazdasági válság lecsengésével az állampolgárok terhei enyhülni fognak, de sajnos nem így történt. A 2015-ös költségvetési törvény Nemzeti Munkaügyi Hivatallal már nem számol, megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, szűkül a TB ellátások köre, s a Munka törvénykönyve is csupán olyan kérdésekben módosul, amelyek az uniós joggal ütköztek.

Társadalmi összefogás szükséges

Látható, hogy a kormányzattal szemben nem létezik semmiféle érdemi hatalmi pólus. Ennek pedig az a következménye, hogy még különösen érzékeny kérdésekben sem kell a kormányzatnak konfliktusokkal számolnia. Érdemes szem előtt tartanunk azt a bölcsességet, miszerint „A demokrácia olyan eszköz, mely biztosítja, hogy ne kormányozzanak és ne tájékoztassanak bennünket jobban, mint ahogy megérdemeljük." George Bernard Shaw

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő

Szólj hozzá!

IP: 34.205.93.2

Írd be az alábbi kódot: