Változó ütemben halad a szakszervezetek nyilvántartásba vétele

A LIGA Szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége körében kiemelt jelentőséget tulajdonít a munkavállalói érdekképviseleti szervek megalakulásának, s ehhez aktív segítséget is nyújt. Sajnálatos módon azonban a bíróságok eljárása néhány esetben időben még mindig elhúzódik.

A probléma orvoslása érdekében a LIGA évekkel ezelőtt levélben kereste meg elsőként dr. Lomnici Zoltán Legfelsőbb Bírósági elnököt, majd pedig dr. Baka András elnök urat. Ezt követően a nyilvántartásba vételt végző bíróságok közül is több megkeresésre került, legutóbb a Fővárosi Törvényszék tavaly tavasszal. Az utóbbi közel egy év tapasztalata változó. A bíróságok zöme törekszik a törvényes határidő betartására. Két esetben a nyilvántartásba vételre már a benyújtást követő nap sor került. Előfordultak azonban hónapos csúszások is az ügyintézésben, de nem ez dominált. A nyilvántartásba vételre előírt határidő egyebekben nem feltétlenül a törvényben meghatározott 60 nap, hiszen a hiánypótlás(ok) által felemésztett idő nem része az ügyintézési határidőnek (a fellebbezési határidő sem). Ezt figyelembe véve a nyilvántartásba vételek jó része a határidő utolsó napja körül megtörténik, ekkor az azonban még nem jogerős. A nyilvántartásba vételt kérő és a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész ugyanis fellebbezési jogával élhet. A nyilvántartásba vétel csak a jogorvoslati határidő letelte után válik jogerőssé.

Vegyük most azt szemügyre, hogy pontosan mely szabályok betartását kérjük számon a törvényszéken, és mi is a bejegyzés pontos jogkövetkezménye:

A szakszervezetek nyilvántartásba vétele, illetve működése szempontjából (a Ptk-n kívül) két jogszabályt szükséges kiemelni: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényt. Ezek értelmezésénél abból kell kiindulnunk, hogy a szakszervezet az egyesület egy különleges fajtája.  A szakszervezetet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes a törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására, melyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a speciális törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.  A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az ügy áttételének, a kérelem hivatalból történő elutasításának vagy hiánypótlásnak, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi. A hiánypótlásra egyebekben legfeljebb 45 napos határidő biztosítható, amely kérelemre, indokolt esetben, a kérelemben megjelölt időtartamig meghosszabbítható. Érdekessége az eljárásnak, hogy ismételt hiánypótlásra csupán a kérelmező kérésére kerülhet sor. Egyéb esetekben ismételt hiánypótlásnak helye nincsen. A törvény ugyanis azt is kimondja, hogy ismételt hiánypótlás keretében a bíróság nem szólíthatja fel a felet olyan hiány pótlására, mely az eredeti kérelemben vagy annak mellékleteiben is hiányzott. A felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig eltelt idő a 60 napos ügyintézési határidőbe nem számít bele. A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet (annak a hiánypótlási felhívásban megjelölt részét) nem nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezőnek a kérelmet teljeses egészében ismételten be kell nyújtania, nem csak azokat a hiányosságokat kell pótlólag kiegészítenie, melyek a kérelem elutasítását eredményezték. Annak érdekében azonban, hogy elutasítást követő ismételt kérelem beadás esetén ne kelljen a kérelmezőnek valamennyi iratot ismételten csatolnia, a törvény lehetővé teszi, a korábbi iratok felhasználását, ha a benyújtásra harminc napon belül sor kerül.

Mi a következménye annak, amennyiben a bíróság a fenti szabályokat nem tartja be? A törvény egyetlen „jogorvoslati módot” nevesít. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, (legkésőbb) 8 napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget. Fontos, hogy a 60 napos határidő elteltével önmagában a szakszervezet nem tekinthető még nyilvántartásba vettnek. Annak sincsen következménye, amennyiben a bíróság a hiánypótlási határidőből (30 nap) kicsúszik. A bíróság viszont elviekben csupán egy hiánypótlási felhívás kibocsátására jogosult, ezt követően a szakszervezetet nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásba vételt követően fellelt hibák esetén törvényességi felügyeleti eljárásnak lehet helye.

Végül nézzük meg azt, hogy a nyilvántartásba vételnek milyen jogkövetkezményei vannak:

Az egyesület, mint jogi személy a nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel nemperes eljárásban zajlik, és a szakszervezet székhelye szerint illetékes törvényszék jár el. Nem a cégbíróság jár el tehát és nem bejegyzi, hanem nyilvántartásba veszi a szakszervezetet a törvényszék. A végzés ellen a Pp. szerint 15 napos határidőn belül lehet fellebbezni. Most nézzük meg azt, hogy mikor kezdheti meg a működését a szakszervezet. A Ptk. 3:101.§(1) bekezdése a gazdasági társaságok vonatkozásában úgy fogalmaz, hogy a gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi/jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet pedig az előtársaság a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásától folytathat. Hasonló szabályozás az egyesületeknél nincsen, az egyesület, mint jogi személy ugyanis a nyilvántartásba vétellel jön létre. A törvény a polgári jogi jogviszonyok alanyaiként ismeri el az ember mellett a jogi személyeket. Bizonyos szervezetek vagy vagyontömegek jogi személyként való elismerése annyit jelent, hogy polgári jogi jogviszonyokban jogok illethetik meg és kötelezettségek terhelhetik őket. A BH2011.261. ezen elvből vezeti le azt, hogy kollektív szerződés kötésére is csupán a nyilvántartásba vételtől kezdődően van lehetőség, hiszen addig nem is beszélhetünk jogalanyról sem. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra (BH2000.529.), hogy a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem azonban már a megválasztás időpontjától fennáll, függetlenül attól, hogy a szabályszerűen megalakított szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételére csak utóbb kerül sor. A munkajogi védelmet ugyanis nem érinti a törvény által a társadalmi szerv számára előírt az a kötelezettség, hogy a megalakulását követően nyilvántartásba vételt kell kérnie. A nyilvántartásba vételnek ugyanis a társadalmi szervezet jogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége, amely nincs összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével.

Végezetül kiemelten fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a szakszervezetek nyilvántartásba vétele határidőben megtörténjen. A határidő leteltét követően érdemes a bíróság elnökét írásban megkeresni. A LIGA szükség esetén az OBT-vel is felveszi a kapcsolatot, amennyiben az adatokból a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos általános probléma rajzolódik ki. Ehhez azonban minden kollégának tudnia kell pontosan dokumentálnia azt, hogy a 60 napos határidő mikor indul és meddig tart, valamint, hogy mely időtartamok nem számítanak bele. Ebben az esetben lehet csak hatékonyan fellépni bármilyen fórumon.

Dr. Kéri Ádám, jogi szakértő, LIGA Szakszervezetek