Alakíts szakszervezetet! Védjétek meg a jogaitokat közösen!

Változó ütemben halad a szakszervezetek nyilvántartásba vétele


A LIGA Szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége körében kiemelt jelentőséget tulajdonít a munkavállalói érdekképviseleti szervek megalakulásának, s ehhez aktív segítséget is nyújt. Sajnálatos módon azonban a bíróságok eljárása néhány esetben időben még mindig elhúzódik.

A probléma orvoslása érdekében a LIGA évekkel ezelőtt levélben kereste meg elsőként dr. Lomnici Zoltán Legfelsőbb Bírósági elnököt, majd pedig dr. Baka András elnök urat. Ezt követően a nyilvántartásba vételt végző bíróságok közül is több megkeresésre került, legutóbb a Fővárosi Törvényszék tavaly tavasszal. Az utóbbi közel egy év tapasztalata változó. A bíróságok zöme törekszik a törvényes határidő betartására. Két esetben a nyilvántartásba vételre már a benyújtást követő nap sor került. Előfordultak azonban hónapos csúszások is az ügyintézésben, de nem ez dominált. A nyilvántartásba vételre előírt határidő egyebekben nem feltétlenül a törvényben meghatározott 60 nap, hiszen a hiánypótlás(ok) által felemésztett idő nem része az ügyintézési határidőnek (a fellebbezési határidő sem). Ezt figyelembe véve a nyilvántartásba vételek jó része a határidő utolsó napja körül megtörténik, ekkor az azonban még nem jogerős. A nyilvántartásba vételt kérő és a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész ugyanis fellebbezési jogával élhet. A nyilvántartásba vétel csak a jogorvoslati határidő letelte után válik jogerőssé.

Vegyük most azt szemügyre, hogy pontosan mely szabályok betartását kérjük számon a törvényszéken, és mi is a bejegyzés pontos jogkövetkezménye:

A szakszervezetek nyilvántartásba vétele, illetve működése szempontjából (a Ptk-n kívül) két jogszabályt szükséges kiemelni: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényt. Ezek értelmezésénél abból kell kiindulnunk, hogy a szakszervezet az egyesület egy különleges fajtája.  A szakszervezetet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes a törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására, melyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a speciális törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.  A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az ügy áttételének, a kérelem hivatalból történő elutasításának vagy hiánypótlásnak, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi. A hiánypótlásra egyebekben legfeljebb 45 napos határidő biztosítható, amely kérelemre, indokolt esetben, a kérelemben megjelölt időtartamig meghosszabbítható. Érdekessége az eljárásnak, hogy ismételt hiánypótlásra csupán a kérelmező kérésére kerülhet sor. Egyéb esetekben ismételt hiánypótlásnak helye nincsen. A törvény ugyanis azt is kimondja, hogy ismételt hiánypótlás keretében a bíróság nem szólíthatja fel a felet olyan hiány pótlására, mely az eredeti kérelemben vagy annak mellékleteiben is hiányzott. A felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig eltelt idő a 60 napos ügyintézési határidőbe nem számít bele. A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet (annak a hiánypótlási felhívásban megjelölt részét) nem nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezőnek a kérelmet teljeses egészében ismételten be kell nyújtania, nem csak azokat a hiányosságokat kell pótlólag kiegészítenie, melyek a kérelem elutasítását eredményezték. Annak érdekében azonban, hogy elutasítást követő ismételt kérelem beadás esetén ne kelljen a kérelmezőnek valamennyi iratot ismételten csatolnia, a törvény lehetővé teszi, a korábbi iratok felhasználását, ha a benyújtásra harminc napon belül sor kerül.

Mi a következménye annak, amennyiben a bíróság a fenti szabályokat nem tartja be? A törvény egyetlen „jogorvoslati módot” nevesít. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, (legkésőbb) 8 napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget. Fontos, hogy a 60 napos határidő elteltével önmagában a szakszervezet nem tekinthető még nyilvántartásba vettnek. Annak sincsen következménye, amennyiben a bíróság a hiánypótlási határidőből (30 nap) kicsúszik. A bíróság viszont elviekben csupán egy hiánypótlási felhívás kibocsátására jogosult, ezt követően a szakszervezetet nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásba vételt követően fellelt hibák esetén törvényességi felügyeleti eljárásnak lehet helye.

Végül nézzük meg azt, hogy a nyilvántartásba vételnek milyen jogkövetkezményei vannak:

Az egyesület, mint jogi személy a nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel nemperes eljárásban zajlik, és a szakszervezet székhelye szerint illetékes törvényszék jár el. Nem a cégbíróság jár el tehát és nem bejegyzi, hanem nyilvántartásba veszi a szakszervezetet a törvényszék. A végzés ellen a Pp. szerint 15 napos határidőn belül lehet fellebbezni. Most nézzük meg azt, hogy mikor kezdheti meg a működését a szakszervezet. A Ptk. 3:101.§(1) bekezdése a gazdasági társaságok vonatkozásában úgy fogalmaz, hogy a gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi/jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet pedig az előtársaság a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásától folytathat. Hasonló szabályozás az egyesületeknél nincsen, az egyesület, mint jogi személy ugyanis a nyilvántartásba vétellel jön létre. A törvény a polgári jogi jogviszonyok alanyaiként ismeri el az ember mellett a jogi személyeket. Bizonyos szervezetek vagy vagyontömegek jogi személyként való elismerése annyit jelent, hogy polgári jogi jogviszonyokban jogok illethetik meg és kötelezettségek terhelhetik őket. A BH2011.261. ezen elvből vezeti le azt, hogy kollektív szerződés kötésére is csupán a nyilvántartásba vételtől kezdődően van lehetőség, hiszen addig nem is beszélhetünk jogalanyról sem. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra (BH2000.529.), hogy a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem azonban már a megválasztás időpontjától fennáll, függetlenül attól, hogy a szabályszerűen megalakított szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételére csak utóbb kerül sor. A munkajogi védelmet ugyanis nem érinti a törvény által a társadalmi szerv számára előírt az a kötelezettség, hogy a megalakulását követően nyilvántartásba vételt kell kérnie. A nyilvántartásba vételnek ugyanis a társadalmi szervezet jogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége, amely nincs összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével.

Végezetül kiemelten fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a szakszervezetek nyilvántartásba vétele határidőben megtörténjen. A határidő leteltét követően érdemes a bíróság elnökét írásban megkeresni. A LIGA szükség esetén az OBT-vel is felveszi a kapcsolatot, amennyiben az adatokból a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos általános probléma rajzolódik ki. Ehhez azonban minden kollégának tudnia kell pontosan dokumentálnia azt, hogy a 60 napos határidő mikor indul és meddig tart, valamint, hogy mely időtartamok nem számítanak bele. Ebben az esetben lehet csak hatékonyan fellépni bármilyen fórumon.

 

Dr. Kéri Ádám, jogi szakértő, LIGA Szakszervezetek

Szólj hozzá!

IP: 54.234.228.78

Írd be az alábbi kódot: